„Ez biztosan az öregedés velejárója, ezen nem lehet segíteni” – gondolják egyesek, amikor szürkehályogról esik szó. A valóság ennél árnyaltabb. Bár az életkor előrehaladtával valóban egyre nagyobb az esélye a betegség kialakulásának, nem minden szürkehályog-típus mögött ugyanazok az okok állnak, és nem is mindegyik esetben tehetetlen az ember a folyamattal szemben.
Dr. Nagymihály Attila a szürkehályog kialakulásának több kockázati tényezőjét is bemutatja. Ezek ismerete segíthet abban, hogy tudatosabban vigyázzunk a szemünk egészségére. De vajon melyek ezek a típusok, és mit tehetünk valójában azért, hogy minél tovább megőrizzük az éles látásunkat?
A szürkehályog leggyakoribb típusai
A legelterjedtebb forma az úgynevezett szenilis, azaz időskori szürkehályog, amely a lencse természetes öregedési folyamatának velejárója. Ez a leggyakoribb típus, hiszen ha valaki elég sokáig él, szinte elkerülhetetlen, hogy a szemlencse fehérjéi idővel elveszítsék eredeti átlátszóságukat.
Létezik továbbá a hátsó szubkapszuláris hályog is, amely a lencse hátsó részén jelentkezik, és bár ritkábban fordul elő, gyorsabban is progrediálhat, emellett különösen zavaró lehet erős fényben vagy olvasás közben.
Az időskori formák mellett vannak egyéb típusok is. A veleszületett szürkehályog már a születéskor vagy röviddel azt követően jelen van, és gyakran genetikai okokra vagy a terhesség alatti fertőzésekre vezethető vissza. A traumás szürkehályog szemsérülés, például ütés, szúrás vagy vegyi anyag okozta károsodás, következtében alakulhat ki, akár évekkel a baleset után is.
Emellett létezik másodlagos, vagyis szekunder szürkehályog is, amely bizonyos betegségek, például a cukorbetegség vagy a hosszan tartó szteroidkezelés mellékhatásaként jelentkezik. Ez utóbbi típusnál különösen fontos az alapbetegség megfelelő kezelése, hiszen ez közvetlenül befolyásolja a szemlencse állapotát is.
Megelőzés és kockázatcsökkentés: mit tehetünk mi magunk?
Bár az életkort és a genetikai hajlamot nem tudjuk befolyásolni, számos olyan tényező létezik, amely felett igenis van kontrollunk. Az egyik legfontosabb ilyen szempont a szem UV-sugárzástól való védelme. A napszemüveg viselése nemcsak kényelmi kérdés, hanem hosszú távon valódi védelmet is nyújt a lencse károsodása ellen, hiszen az ultraibolya fény tartós hatása felgyorsíthatja a fehérjék elhomályosodását.
Ehhez hasonlóan érdemes odafigyelni a dohányzás elhagyására és a mértékletes alkoholfogyasztásra is, hiszen mindkettő igazoltan növeli a szürkehályog kialakulásának esélyét.
Az étrend szintén komoly szerepet játszhat a megelőzésben. A friss zöldségek és gyümölcsök, különösen az antioxidánsokban gazdag leveles zöldek, valamint a C- és E-vitaminban bővelkedő ételek hozzájárulhatnak a szem sejtjeinek védelméhez.
Kiemelten fontos a meglévő krónikus betegségek, például a cukorbetegség szoros kontroll alatt tartása, mivel a tartósan magas vércukorszint közvetlenül gyorsíthatja a lencse elhomályosodását. Végül, de nem utolsósorban, a rendszeres szemészeti szűrővizsgálatok elengedhetetlenek. Minél korábban felismerik a folyamatot, annál egyszerűbb és hatékonyabb lehet a további teendők megtervezése.”